Egy nap egy ember érkezett Elizeus prófétához. Húsz árpakenyeret és friss gabonát hozott ajándékul.

Abban az időben sok embernek kevés ennivalója volt. Elizeus azonban nem tartotta meg magának az ételt.

– Add oda az embereknek, hogy egyenek! – mondta szolgájának.

A szolga meglepődött.

– Hogyan tehetném ezt száz ember elé? – kérdezte. Hiszen húsz kenyér nem tűnt elegendőnek ennyi ember számára.

De Elizeus megismételte Isten üzenetét:

– Add oda az embereknek, mert ezt mondja az Úr: Esznek, és még marad is!

A szolga engedelmeskedett. Szétosztotta a kenyeret a száz ember között.

És pontosan úgy történt, ahogyan Isten megmondta.

Mindenki evett, jóllakott, sőt még maradt is ennivaló.

Isten ismét megmutatta, hogy gondoskodik gyermekeiről. Amikor az emberek kevésnek látják azt, amijük van, Isten abból is tud eleget adni.