Naámán a szíriai hadsereg fővezére volt. Bátor katona és nagy tiszteletnek örvendő ember volt. Volt azonban egy nagy bánata: súlyos bőrbetegségben szenvedett. Naámán házában szolgált egy fiatal, izráeli származású kislány. Bár egy idegen országban élt, nem feledkezett meg Istenről és az Ő hatalmáról. Amikor látta, hogy gazdája beteg, megsajnálta őt, és ezt mondta úrnőjének:

– Bárcsak eljuthatna az én uram a samáriai prófétához! Ő meggyógyítaná betegségéből.

A kislány tudta, hogy Elizeus Isten prófétája. Hitte, hogy Isten ereje Naámánt is meg tudja gyógyítani. Naámán reménységet kapott a kislány szavai által, ezért útra kelt Izráelbe, hogy segítséget keressen. Amikor azonban Izráel királyához érkezett, a király nagyon megijedt.

– Hát Isten vagyok én, hogy meggyógyítsak valakit a betegségéből? – kérdezte.

A hír eljutott Elizeus prófétához is. Ő ezt üzente:

– Jöjjön ide hozzám az az ember, és megtudja, hogy van Istennek prófétája Izráelben!

Így Naámán elindult Elizeus háza felé. Hamarosan megtapasztalhatta, hogy Izráel Istene valóban hatalmas és szerető Isten.